Vártúra
Pihenőházunktól keleti irányba a zöld turista jelzésen indulva találjuk a Salgóbánya település feletti 625 méter magas sziklacsúcson emelkedő Salgó várának romjait.
A várat a környéket uraló Kacsics nemzetség tagjai építtették az 1241-1242-es tatárjárás utáni időszakban. A várból csodálatos körpanoráma nyílik a környező hegyekre és településekre. Látható innen a Bükk, a Mátra, a Cserhát és a Börzsöny, de kedvező időjárás esetén a Magas-Tátra havas gerince is.
Salgó várából már láthatjuk túránk következő állomását, Somoskő várát.
A somoskői vár a magyar-szlovák határon magasodó vulkáni csúcson épült.
Érdekesség, hogy Somoskő település magyar, míg a helység vára szlovák területen található.
A vár alatt elhelyezkedő Petőfi Emlékkunyhó, Petőfi Sándor 1845. június 12-i Somoskőben tett látogatását idézi.
A bátrabb túrázók innen tovább folytathatják útjukat és felfedezhetik az innen 8 kilométerre, már Szlovákia területén lévő Pogányvárat, vagy akár felkereshetik a 15 kilométerre található Ajnácskő várát is.
Akik Somoskő várától visszafordulnának, ők a visszaúton megtekinthetik a Kőbányák tanösvényt, vagy kipróbálhatják az eresztvényi erdei tornapályát.
A boszorkány útja (körtúra)
Pihenőházunktól keleti irányba a zöld turista jelzésen indulva érjük el először a Béla-forrást és a Boszorkányok szikláját ( a legenda szerint egykor itt állt a környék főboszorkányának kunyhója) .
Innen tovább haladva a lombok közül már néha elővillan Salgó vára és túránk célpontja a Boszorkánykő, de elénk tárul a környék legmagasabb hegysége, a Karancs is. A 729 méter magas Palóc Olümposzként is emlegetett hegy nevét onnan kapta, hogy szép időben is gyakran előfordul, hogy köd fedi a csúcsait.
A túra során érdemes elsőként felkeresni Salgó várát, mely a vidék fölé magasodó 625 méter magas vulkáni csúcson helyezkedik el és lélegzetelállító panoráma nyílik a környező tájra.
A várból már láthatjuk túránk célpontját, a Boszorkánykőt, ami Kis Salgó néven is ismert a túrázók körében.
A néphit szerint a magas bazaltkúp arról kapta a nevét, hogy tavasszal és ősszel itt, a ködbe burkolt magaslaton gyűltek össze a környékbeli boszorkányok tanácskozni. Tavasszal megtárgyalták, milyen rontást vigyenek a falvakba, milyen járványt, állatbetegséget terjesszenek, mikor legyen árvíz és mikor jégeső, ősszel pedig summázták a munkájukat. A boszorkányokat soha senki nem látta, de a Kis-Salgó közelében lakók a seprők suhogásából sejtették érkezésüket, s ilyenkor messze elkerülték azt a helyet.
A Boszorkánykőn ugyan boszorkányokkal nem találkozhatunk, viszont gyönyörködhetünk az egyedülálló naplementében és a páratlan panorámában.
A visszafelé vezető utunk a Tatár-patak szurdokvölgye feletti ősbükkösön, őscseresen át vezet, majd végül a Tatár-árokba leereszkedve felfrissülést nyerhetünk a Nádor-forrás hűs vízénél.
A forrástól egy rövid kaptató, majd egy gyors leereszkedés után ismét elérjük a vendégházat.
Kapaszkodás a Palóc Olümposzra
Pihenőházunktól nyugati irányba indulva érhetünk fel a Palóc Olümposz tetejére. A 729 méter magas hegy onnan kapta nevét, hogy szép időben is előfordul, hogy köd fedi a csúcsait.
A Karancs csúcsára invitáló túra Észak-Magyarország peremének egyik leglátványosabb panorámáját kínálja. A környezetéből élesen kiemelkedő, árnyas erdőkkel fedett hegytömb meredek, izzasztó emelkedőit teljes körkilátás jutalmazza.
A 729 méteres csúcsról nyíló panoráma észak-magyarországi viszonylatban egyedi látképet kínál: az Északi-középhegység legmagasabb vonulatai egy délnyugat-északkeleti csapásirányú tengelyen helyezkednek el, a Karancs pedig ettől északra, a Felvidék medencéinek szomszédságában emelkedik. Mivel a környező dombvidék magaslatait több száz méterrel felülmúlja, ezért kilátójából egyszerre szemlélhetjük a tájat a távoli Börzsönytől a Cserháton és a szomszédos Mátrán keresztül egészen a Bükkig. A határ másik oldala felé fordulva pedig a Magas-Tátra havas csúcsait is láthatjuk. A kilátóból a szemlélő megpillanthatja a környék legendás várait is.